Theo Hutchcraft és Adam Anderson, azaz a Hurts tagjai tudják, miért szép az élet.
Bár dalaikat leginkább a melankólia jellemzi, mégis felemelő érzés feltenni esténként egy Hurts - lemezt.
Van miből válogatni, hiszen az együttes már 3. albumán van túl, rég kiléptek az egyslágeres előadók kategóriájából.
Ha azt kérdeznék tőlem, melyik a legjobb lemezük, nem tudnék választani. Mindig az éppen aktuálisat kedvelem. Az új "Surrender" album kapcsán sokan felvetették, hogy kérik vissza a régi, szomorú Hurts-öt, ami oly jellemző az együttesre, de ez az album rendkívül sokrétű lett. A 70-es évek disco zenéit idéző daloktól a mai zenék trendi mivoltáig minden megtalálható rajta, s természetesen a komorabb hangvételű felvételek is, hogy ne okozzanak csalódást.
Turnéjuk február 11-én kezdődött, s egészen március közepéig tart. Augusztus 26-án pedig én is ott fogok küzdeni a fehér rózsákért Zamárdiban, a Strand fesztiválon.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése